Friss hírek

Napi evangélium

Felhasználók

Oldalainkat 29 vendég és 0 tag böngészi

A hit közös vezérfonalán

A hit közös vezérfonalán

kr pascal_1Mozgalmas napokat él most át városunk új római katolikus plébánosa, Pásztor Pascal. Az atya szeptember elsejétől teljesít szolgálatot egyházközségünkben.

Egerből érkezett, a Fájdalmas Anya plébániáról, most ismerkedik a várossal, a gyülekezettel, az iskolával.
kr pascal_2- A felvidéki Nagymihályon születtem - mondja Pascal atya -, 1996-ban szenteltek pappá. Két bátyám van, akik szintén papok, és amikor ‚87-ben érettségiztem, utána Seregély érsek úr felvett a szemináriumra. A rendszerváltás után természetesnek tűnt, hogy Egerben kezdem a tanulmányaimat. Röviden ez a története annak, ahogy eljutottam a szentelésig.
- Merre vezetett utána az útja?
- Az első kápláni helyem Kazincbarcikán volt, három évig tartott ez az időszak, nagyon a lelkembe zártam az ottaniakat, és azt hiszem, hogy ők is engem. Sok mindent a mai napig ahhoz a közösséghez hasonlítok. Sok fiatal volt, családok, jó közösség. Onnan Sátoraljaújhelyre kerültem, ahol örömmel vettem részt a katolikus iskola életében, az indulás utáni folyamatban. Ezt követően Ózdra kerültem egy évre, majd onnan az első plébánosi helyemre, Pácinba, ahol még kilenc kisebb település tartozott a plébániához. Itt három évig voltam, majd Jászalsószentgyörgyre vitt utam. Ott még másik két település tartozott hozzám a kezdetekben, majd az egyik helyre érkezett egy atya, úgyhogy két településen voltam 11 évig. Majd 2015-ben Egerben a Fájdalmas Anya templomban voltam plébános, 2016-ban megkaptam hozzá Felsőtárkány, Felnémet, illetve Szarvaskő településeket és most szeptember 1-jével Tiszaújvárosba kerültem. És ettől a pillanattól tiszaújvárosinak érzem magam.
- Milyenek az első benyomásai városunkról, rólunk?
kr pascal_3- Nagyon pozitív, szeretném megköszönni mindenkinek a szeretetteljes fogadtatást, akár a vasárnapi szentmisén, illetve előzőleg a nehéz fizikai pakolás közepette. Tiszaújvárosról annyit mindenképp szeretnék elmondani, ami érdekes, hogy a Jóisten a lelkemet úgy irányította, hogy amikor kispap koromban megtudtam, hogy itt épült egy új templom, akkor valami képeslapon megnéztem és nagyon tetszett. Aztán később káplánként a kollégáktól hallottam, hogy van itt egy induló lelkes fiatal közösség, ennek a jónak a hallatán, amikor mentem az autópályán és láttam kiírva, hogy Tiszaújváros-Nyékládháza, mindig elimádkoztam ezért a városért - most már 20 éve - egy miatyánkot. Így amikor érsek úr erre kért, akkor örömmel mondtam rá igent, annak ellenére, hogy Egerből három év múlva nem volt könnyű eljönni lelkileg.
- Tiszaújvárosban két egyházi iskola is működik, Ön szerint mi a mai világban a jelentősége, szerepe a vallásos nevelésnek?
- Szívügyem az iskola, nagyon örülök, hogy Tiszaújvárosnak van katolikus iskolája. Részben a társadalom részéről komoly igény van erre. A hit belülről fakad, az emberek nagyon keveset tudnak, vagy másként tudnak a hitről, mint ahogy kellene tudni. Ennek a hiányát a felnőtt generáció érzi magában és a gyermekeik számára fontosnak tartják - még a nem annyira hívők, nem isten útján járók is - , hogy talán a keresztény kultúra miatt többet tudjanak róla. De nagy többségük hit szempontjából közelíti meg, és azt várja tőlünk, hogy a gyerekeket megóvjuk mindenféle társadalmi szellőtől, ami esetleg rossz irányba vinné őket. Az iskola tartása és lelkülete azt sugallja a gyerekeknek, hogy imádkozzanak a családjukért, tanáraikért. És nyilvánvaló, ha valaki valakiért imádkozik, azzal valamilyen lelki rokonságban van, nem csak a családban. A szülők biztosak lehetnek abban, hogy ha távol kerül a gyermekük, és este imádkozik a szüleiért, akkor rossz úton nem jár. Fog róluk gondoskodni, fog rájuk gondolni, szeretettel, hálával. Nem szűnik meg a kapcsolatuk azzal, hogy felnő a gyerek, mert az isten közöttük van kapocsként.
- Vannak-e tervei, elképzelései a jövőt illetően?
kr pascal_4- Véleményem szerint komoly lehetőség a plébánia közösségi terme. Nagyon fontosnak tartom, hogy szívesen jöjjenek az emberek, akár egy előadásra, akár közös imádkozásra, hogy tudjanak egymással beszélgetni, barátkozni. Az mindenképp terveim között van, hogy a meglévő közösséget erősítsem, gyarapítsam, talán mások is kedvet kapnak. Tisztában vagyok vele, hogy a lelkileg és szellemileg igényes embereknek nem sok lehetőségük van, még egy nagyobb városban sem mindenféle programok mellett arra, hogy sokan ismerjék egymást, tudjanak egymásról, segítsenek egymáson, vagy egyszerűen csak beszélgessenek egy közös vezérfonalon, a hit fonalán.
Fodor Petra

Forrás:http://kronika.tiszatv.hu/index.php/archivum/348-2018/xxxvi-evfolyam-36-szam/14919-a-hit-kozos-vezerfonalan